2016. augusztus 20., szombat

Túra a Dachstein lábánál

Dachstein Ausztriában található, az Alpok része. Dachstein am Ramsau Tatabányától  4-5 óra kényelmes autóúttal elérhető.
Könnyű hüttetúrát tettünk a Dachstein déli lábánál, a Dachstein- Südwandhütte útvonalon.
A túra könnyű terepen, a hegy lábán Ramsau am Dachsteinben a gleccserfelvonó állomásától a hüttéig kb. 40 perc volt.

  Az útvonal eleje a felvonó mellett.



  A jobb oldalon a világos épület a célállomás: Südwandhütte.(1910 m)




 A túraösvényről felfelé nézve a hegyvonulat.


A völgy , felette halad  a felvonó




Gazdag növényvilág a déli napsütötte lejtőn, délidőben.


Újból a csúcsok, középen a felvonó felső állomása.


Átkelés a gleccserpatakon.


A gleccserpatak vize jéghideg,  hótömb  található a medrében a nyárközepi kánikulában.




A völgy újból.



Alpesi virágok.


Már nincs messze a cél.

Südwandhütte. Jéghideg sör és almalé várt ránk.
A villanypásztor  a bejáratnál a tehenek ellen véd. Aki megfogja, egy nagy marha...

A hüttétől további útvonalak (vasalt utak) érhetők el.
Nem ritka ilyen helyen a baleset, mi éppen szemtanúi voltunk egy helikopteres hegyimentésnek.

A Südwandhütte mögött így látni a hegyvonulatra, köztük a Dachsteinre.


A hideg sör és almalé után ugyanolyan szép az út visszafelé, mint odafelé.

 Itt még  a tehenek is hegyet másznak.

Te se hagyd ki!

A Dachsteinen


Ausztriában található hegycsúcs,az Alpok része, Dachstein am Ramsau településtől közelíthető meg. A település Magyarországról (Tatabánya) négy - öt óra autóúttal elérhető.


Mi a felső autóparkolóban álltunk meg , több is található a faluban, de a többitől kilométereket kellene gyalogolni a felvonó állomásáig.
A Dachstein csúcsa, a felhők fölött, csodaszép kilátással méltó UNESCO Világörökség címére.  http://whc.unesco.org/en/list/806


Bárki meghódíthatja, mivel modern felvonó visz fel majdnem a csúcsig, de aki gyalogosan akar feljutni, az is megteheti a számos vasalt út egyikén Ramsau am Dachsteinből.



A felvonó, amely felvisz a felhők fölé a Dachstein déli oldalán.
 Két kabin közlekedik, az egyiknek a tetején 10 ember utazhat a kabin nyitott teraszán. Nyakig berácsozva, éppen ezért biztonságban érezheti magát a fenn utazó - megtapasztaltam lefelé jövet. Senki ki ne hagyja, ha éppen az első tíz várakozó között van! 




 Kép a felvonóból a hegycsúcsokról.



 S egy újabb kép az előző csúcsokról.


Felfelé a felvonóval.  A képen  a sziklákon a felvonó árnyképe látható.

A felvonóból kilépve ez  a kép fogadja az utazót.

A felvonóval a  a Gleccserétteremig juthatunk fel, amely 2700 méteren található.



A Gleccseréteremtől pedig gyalogosan még tovább mehetünk a gleccseren át a Gjaidstein (2794 m) csúcsára.

A háttérben a Gjaidstein.

Nekünk nem sikerült, mivel túratársunk térdig elsüllyedt az olvadó hóban, s sürgősen visszafordultunk az étteremig. Másik lehetőség, hogy a Seethalerhüttéhez, a Dachstein felé vesszük az irányt, az előző ok miatt ezt meg sem kíséreltük.




 A gleccser képe az olvadozó hóval, háttérben a Gr. Koppenkarstein (2865 m)



Júliusi, ragyogóan napsütéses, kánikulai napot fogtunk ki, a Gleccseréteremtől csodaszép volt a kilátás. Kora reggel érkezvén, mi még napsütésben láttuk a Dachsteint  (2995 m),  és  a függőhídon  átkelve  is zavartalan volt a látkép. Akik később érkeztek, már nem voltak ilyen szerencsések.


A függőhíd. (Dachstein Hangebrücke)




A híd végénél- üveglapokkal határolva...

Átkelve a hídon, a völgybe és a szemközti hegyvonulatokra  látni. Gyönyörű látvány.




  A Dachstein a jobb szélső csúcs. Mellette balra a Mitterspitz (2926 m),  valamint  Torstein (2948 m)






A felvonóra váltott jeggyel nemcsak átkelhetünk a hídon, hanem bemehetünk még a Dachstein Jégpalotába is.




 A jégpalota belülről.
Benn különféle jégműalkotások láthatóak  színes fényekkel megvilágítva.






 Természetesen minden palotában található egy trón. Itt is. Csak ez jéghideg...



A gleccser élővilága.



Videó a Gletscherbahn tetején utazva:



2016. augusztus 7., vasárnap

Wasserloch klamm

Palfau település Ausztriában található.
A településtől 4 kilométerre lelhető fel a kanyon, a Salza-folyó mellett, 5 gyönyörű vízeséssel.
A hegyibakancsos túra a kiépített biztonságos fapallók ellenére néhol nagyon fárasztó, mivel magashegyi, nehéz ösvényen is halad. A túra időtartama a kilátóig 1,5 óra.
A hegyi kilátótól egy 1,5 órás meredek erdei ösvénytúra vár a bátor leereszkedőkre. Mi nem vállaltuk be, mert nem láttuk egyértelműen az ösvényt, valamint tartottunk egy  vihartól, s nem akartunk benn ragadni a hegyek között. Így mi a kanyon felé  ereszkedtünk vissza, ugyanott, ahol felmentünk a hegytetőre.

A belépőjegyek megváltása után átkeltünk a Salza fölött épült függőhídon.


 A függőhíd mellett található az Arena Salza, ahol vakmerő emberek ugrálnak a Salzába nagy élvezettel.



A vadvízi evezést is sokan művelik erre...




A függőhíd után egy darabon a folyó mellet haladt az utunk, köves, hegyi ösvényen.





A köves utat néhol felváltotta a gyökérlépcső, már benn az erdőben.

Majd  egyszerre feltűnt az első vízesés, amely 22 méteres.

 A vízesés után pallókon folytattuk utunkat.


 Megérkeztünk a szűk kanyonba.



A kanyon végén a 2. vízesést találtuk.


Nehezen lehet visszaadni nagyságát, mivel kanyarulatban van, egy kiszökellés takarja. 
Magassága ennek 26 méter.


A 3. vízesés 28 méter.

A 4. vízesés a legimpozánsabb, 39 méter. 



Az 5. vízesés, ami 37 méteres.
A vízesést egészen meg lehet közelíteni, akár még zuhanyozni is lehet mellette, olyan erővel csapódik a víz a mélybe. Kipróbáltam...



Vízesés - sok(k):















A vízesések után a pallókat elhagyva következett egy meredek hegyi ösvény, néhol négykézláb a gyökérlépcsőkön, vagy a kavicsos úton haladva mentünk a kilátó felé.


A hegyi ösvény vége felé egy híd és egy házikó található, mely a karsztvíz tulajdonságait mutatja be, valamint néhány képet látni az utazó karsztvíz kutatásáról, amit a híd alatti területen folytatnak a szakemberek.


A kutatási terület a hídról.



Kilátás a célból. Alattunk a szoros a vízesésekkel.

Elfáradtunk, de megérte. Különleges élmény volt, ebben  a kanyonban sokszor a félelemérzet kerített hatalmába, mert olyan nagyon kicsinynek éreztem magam, a természetet pedig hatalmasnak.


A visszaút is  olyan lenyűgöző volt, mint felfelé...