Somoskő vára a magyar - szlovák határon túl néhány száz méterre található. Somoskő falva magyar terület, a vár viszont már a szlovák oldalon magasodik egy vulkáni csúcson. Mint olyan sok határmenti történelmi műemlék, ez is Trianon előtt magyar földön volt.
A határ innenső oldalán,
s a túloldalon.
Az első vár a 13. században épült, a török időkig mindvégig magyar tulajdonban.A török időben végvárrendszer tagja lett, ekkor erősítettèk meg ágyútoronnyal és körbástyàval. Balassi Bálintot itt ihlette meg Júlia verseihez Losonczi Anna. A török kèz után megrongálódva került vissza, majd a Ràkóczi- szabadságharc végén elvesztette jelentősègèt.
Az ágyútorony fedett , a vár többi része romos. Nincs benne múzeum, csak a páratlan kilátást kapjuk a vár és a tanösvény belépőjének áráért.
Rálátás a magyar oldalra, Somoskő falva.
Kilátás a várból a szlovák oldalra.
Medves - fennsík.
A vár építéséhez a környék jellegzetes anyagát , a bazaltoszlopot is felhasználták. Maga a vár hegye is egy vulkáni kúp, megfigyelhető a várbelsőben is természetes formájàban a bazalt.
A várat körbejárva és tovább haladva pár száz métert , az európai ritkaságnak számító bazaltorgonákhoz érkezünk a tanösvényen haladva. A bazaltömlés lassú megszilárdulásának bizonyítéka az oszlopos forma, amely itt Somoskőnél meghajlik 90 fokban.
A vár mögött, a tanösvényròl visszatekintve a Medves- fennsìk felől.
Hajlott bazaltorgonàk.
A természet impozáns alkotása és a történelem találkozik Somoskőn.
